Zsidókhoz írt levél 1. rész
Minekutána az Isten sok rendben és sokféleképen szólott hajdan az atyáknak a próféták által, ez utolsó időkben szólott nékünk Fia által, a kit tett mindennek örökösévé, a ki által a világot is teremtette, a ki az ő dicsőségének visszatükröződése, és az ő valóságának képmása, a ki hatalma szavával fentartja a mindenséget, a ki minket bűneinktől megtisztítván, üle a Felségnek jobbjára a magasságban, annyival kiválóbb lévén az angyaloknál, a mennyivel különb nevet örökölt azoknál.
Mert kinek mondotta valaha az angyalok közül: én Fiam vagy te, én ma szűltelek téged? és ismét: én leszek néki Atyja és ő lesz nékem Fiam? Viszont mikor behozza az ő elsőszülöttét a világba, így szól: és imádják őt az Istennek minden angyalai.
És bár az angyalokról így szól: ki az ő angyalait szelekké teszi és az ő szolgáit tűz lángjává, ámde a Fiúról így: a te királyi széked óh Isten örökkön örökké. Igazságnak pálczája a te országodnak pálczája.
Szeretted az igazságot és gyűlölted a hamisságot: annakokáért felkent téged az Isten, a te Istened, örömnek olajával a te társaid felett.
És: Te Uram kezdetben alapítottad a földet és a te kezeidnek művei az egek; azok elvesznek, de te megmaradsz, és mindazok, mint a ruha megavulnak. És palástként összehajtod azokat és elváltoznak, te pedig ugyanaz vagy és a te esztendeid el nem fogynak.
Melyik angyalnak mondotta pedig valaha: ülj az én jobbkezem felől, míglen ellenségeidet lábaidnak zsámolyává teszem? Avagy nem szolgáló lelkek-é mindazok, elküldve szolgálatra azokért, a kik örökölni fogják az idvességet?
Megjegyzések
Megjegyzés küldése